Svindli

2007 szeptember 19. | Szerző: nincs |

 Nem tom, mér kérdezitek annyian, hogy mér hívják Svindlinek a macskát. Csak. De ha ezt annyira érdekesnek találjátok, akkor mondok egy nagyon jó példát, hogy mégis miért. Hát kérem…

 Svindli mindig elzabálja a kaját Kilenc (a fehér macska) elöl, mer csak egy tápos tányérunk van, az meg túl kicsi két macskafejnek. És mivel Svindli az alfa nöstény… Na szóval mindketten a lábam körül tekeregtek, amikor hoztam a tányért, és egy huszáros mozdulattal felnyaláboltam a kis dögöt, hogy had egyen addig nyugodtan a másik. De aztán annyit furmánykodott, meg vonaglott, amíg kicsusszant a karmaim közül, és elkezdte róni a köreit a békésen falatozó Kilenc körül. Amikor látta, hogy minden reménytelen, mert én éberen figyelek, hanyatt vetette magát, és megpróbált elbájolni domborodó, homokszín-fekete pöttyös hasa mutogatásával. Mi tagadás, egy pillanatra megingott az akarateröm, és majdnem föltápászkodtam, hogy megvakarásszam, de aztán elkaptam a pillantását, amelyben végtelen ravaszság és számítás csillant felém. Dacosan elfordítottam a fejem, és nem adtam utat neki a varacsk felé azzal, hogy fölemeltem a seggemet az útból. De nem adta fel. A tányérjuk közelében volt a macskaklotyó, amiröl remek kilátás nyílt Kilencre, meg arra, amit olyan lelkesen lakmározott. Nem is késlekedett tovább a mi kis Svindlink, eltökélten belemászott a lavórba, és nagy gonddal precíz kis gödröket ásott a kavicsba- egészen biztosan nem azzal a szándékkal, hogy beleürítse beleit. Valahogy egyik latrina sem bizonyult elég kényelmesnek, gondterhelten riszálta a hátsóját, helyezgette a farkát, de csak nem jött össze a dolog. Egyre hevesebben és látszólag dühödtebben fúrta a lukakat, míg, hogy, hogy nem, egészen véletlenül egy nagy adag homokot zuttyantott rám, meg a frissen felmosott padlóra. Nagyon meg volt ám illetödve szegény, még dörgölözött is, és bocsánatkéröen kurrogott, de én annyira felháborodtam ezen a merényleten, hogy nem simogattam meg, egyenesen kicsörtettem a konyhába a kisseprüért…Mikor visszaértem a tett szinhelyére, Svindli éppen jókora pofont kevert le Kilencnek, aki sértödötten bevonult a kanapé alá. A kis dög meg elegánsan átugrott egy általa gyártott kavics- kupacot, és nagy elégedetten felfalt mindent, ami a tányérban volt.